A honlapon eléggé ritkák
mostanság a bejegyezni való események, ezért itt egy kis emlékirat. Nemrég
keresgettem a számítógépen lévő képek között, és akkor régi, még a Siemens
telefonommal készített képekre bukkantam, és hát visszaemlékeztem...
Az Albatrosz őrs látható
a képen, akik vállalták a jó munkát, ami a próbáztatást megelőzi. Nem volt itt
pihenés, de nem is volt az szükséges, mert hajtott minket valami. Most kihagyom
az 5-10 sort, ahol megpróbálnám elemezni, hogy mi volt az, de talán senki nem
hiányolja (ha valaki mégis, akkor a bejegyzés alatt a megjegyzéseknél hagyjon
egy üzenetet). Hárman voltunk az őrsben – „mint a gonoszok” – de ez épp elég volt. Mint
segédőrsvezető Viktor erősítette olykor az őrsi munkát.
A gyűlésekre a
cserkészotthon falai közül kiköltöztünk a friss levegőre, így kicsit mindig a
természetben voltunk. Készítettünk egy polcot, amely 3 év esőzését, fagyását
kiállva még mindig stabilan tartózkodik és egy asztalkát is, amelyet gyakran
használunk bakként, ha valamit nem érünk el. Igaz egyszer a póni lovacska kíváncsiskodott
körülötte, hogy vajon meg lehet-e enni az asztalt, szóval szépségversenyre nem
indítottuk, de még mindig egyben van. A képen látható gyűlésen épp az 'újonc
első tűzének' sikeres megrakása látható.
Szoktam néha mondani,
hogy a cserkésznyakkendőt nem adjuk ingyen, de valahogy így van ez talán az
egész cserkészettel és később rájövünk, hogy az egész élettel is. Aki már részt
vett helmecen próbáztatáson, az tudja, hogy miről beszélek, aki pedig cserkész
szeretne lenni, az készüljön fel, hogy az nem lesz egy sétagalopp. De éppen
ezért lesz kihívás, élmény és csak így lehet a végén megérdemelt jutalmat
szerezni.
Téged is szeretettel várnak egy fergeteges farsangi buliba, ahol énekelhetsz, táncolhatsz és finom fánkot is ehetsz.
