Őrseink hétfőn reggel két küldetést kaptak a Felderítő Vezető Tanácstól. Az egyik a környékbeli lesállások felderítése. Ehhez segítségünkre egy műholdas térkép szolgált, melyen be voltak jelölve az egyes állások. A másik feladat már jóval nehezebb volt, egy ismeretlen területre való behatolás és ott egy helyszíni jelentés készítése.
A Sivatagi Sasok kiképzett felderítőként álltak sorban a reggeli jelentésnél. Azonban ezúttal a Kis Vakondok újonc őrse is társult a küldetéshez. A térképen 6 les szerepelt, három csoportra osztódtunk, hogy kevesebb idő alatt gyűjtsük be a rejtett csomagokat az egyes pontokról. Ez után bevágtunk a sűrűjébe, az Erős erdőbe tértünk, ahol nehézkesen, de járható útra találtunk. Csapatunk számossága okán az ebédidőre két lesben is ideiglenes szállást vettünk.
Ekkor már fogyóban volt a vizünk. Igyekeztünk minél több folyadékhoz jutni, Viktor jelezte is, hogy: egy paprikával tudjátok, hogy mennyit érek… a későbbiekben elő is került Gergő táskájából a paprika. De volt még almánk is, és uborkánk, mely kiválóan oltotta szomjunkat. Veszélybe került viszont a küldetés sikeressége, úgy döntöttünk hát, hogy a két legrátermettebb „dzsungelharcost” küldjük el feltérképezni az ismeretlen területet. A többiek elindultak hazafelé. Jómagam és a Sivatagi Sasok két cserkészjelöltje megbeszéltük a részleteket. Emberpróbáló feladat várt a próbáztatás előtt álló fiúkra, tollal egy térképet vázoltam fel nekik, hogy nagyjából mi is vár rájuk az erdő mögött. A feladat teljesítésére 30 perc állt rendelkezésükre, ekkor egy megbeszélt helyen kellett volna találkoznunk. Azonban oda már nem jutottak el. Biztonsági tervként megbeszéltük, hogyha valami zűr történik, akkor 60 perc után a találkahely már a kiindulási pozíció lesz, oda biztosan visszatalálnak. Így ide indultam én is, az 59. perc környékén be is értem, és megkönnyebbültem, mikor alakokat pillantottam meg a lesben. Integettem, és ők nem zavarva a természet csendjét (vagy csak a kimerültségtől) némán visszaintegettek. Fent a lesben fáradtan beszéltük át a történteket, a küldetés sikeres volt, két felderítőnk feltérképezte a területet, ahol egy kőbányára bukkantak. Levontuk a tanulságokat is portyánkról:
- a hosszú nadrág megéri
- a biztonsági terv egy jó ötlet
- az 1 liter víz eléggé kevéske
Ez után a „kofola” szó elhangzása egyre gyakoribb lett mondatainkban. Elindultunk hát visszafelé, és útközben felvettük a kapcsolatot Viktorral, aki addigra már haza is juttatta csapatát. Ő is csatlakozott hát, és kiszáradt torokkal együtt láttunk neki a fél liter kofolának.
elsőáldozók próbáztatásában, mely hagyományosan egy túra keretében történt. A kicsik az emausi tanítványok szerepében elindultak, hogy megtalálják Jézus Krisztust az oltári szentségben. E közben számot adtak felkészültségükről is. A portya végeztével a templomban a Szentmisén találták meg azt, akit kerestek.
