Szalay atya 60 éves

Jubilálása előtt néhány hónappal kellett elmennie tőlünk, királyhelmeciektől, és Nagyidára költöznie. Szalay László atyáról van szó. Jó királyhelmeciek révén nem intéztük el annyival szeretett lelkiatyánk születésnapját, hogy a királyhelmeci egyházközösség nevében küldtünk neki egy képeslapot. A volt királyhelmeci plébános úgymond jobb keze, Taki, Geri Kati néni és mások szerveztek meg egy látszólag egyszerű misét. Persze ily formában csak Szalay atya tudta. A háttér és a valódi szándék azonban egészen más volt. Tervünk az volt, hogy részt veszünk egy ifjúsági szentmisén, majd átvonulunk a nagyidai kastélyba (mely jelenleg Községházaként szolgál), ahol "megüljük" Szalay atya 60. születésnapját. Az ünnepség sem volt egyszerű. Hidegtálak, sütemények, köszöntők és még sorolhatnánk. Bizonyára a tisztelendő úr is teljesen meghatódott a közel 110 ünneplő ember láttán, akik mind-mind Őt ünnepelték. De ami szerintem a legmeghatóbb volt, az a mise utáni köszöntők sora. A nagyidai képviselőtestület, az Egyháztanács, királyhelmeci hívek és szerető szívek sora. Mindenki csak a legjobbakat kívánhatta, mert hát mi mást. 

A visszafelé vezető úton Zolika, Évike, Demeter Katika, Flóra és Sanyi vezetésével egy nagy cserkészbulit csaptunk. No nem úgy kell ezt elképzelni, hogy rockzenét hallgattunk. Épp ellenkezőleg. Cserkészdalok követték egymást, és az egész busz "zengett" tőlünk. Bár az idősebbek már inkább nyugalomra vágytak volna, de nem épp a legtisztelettudóbb módon, de mit csak annyit mondtunk: "Majd pihennek otthon."

Közös kép a plébánián

Köszönjük szépen a szervezett munkát, az ünneplési lehetőséget, de főleg a Jóistennek köszönhetjük hogy volt alkalmunk és lehetőségünk elmenni oly nagyon szeretett László atyánkhoz. Köszönjük neki, hogy velünk együtt nevetett, és ígérjük, minél hamarabb meglátogatjuk!







                             további képek a galériában  

Mesebeli erdő az idei cserkészműhelyen

Cserkészcsapatunk minden éven kihasználja a lehetőséget, és megmutatja magát a Bodrogközi Kulturális Fesztiválon. Idén sem volt ez másként, a Mécs központ udvarán mesebeli kaland várta a cserkészműhelybe betérő gyerekeket.

Egy varázsló kért segítséget elveszett varázspálcájának megkeresésében, és szerencsére sokan akadtak, akik vállalták a próbatételekkel teli utat. Volt ebben az elvarázsolt erdőben minden, csak a varázsló ereje nélkül valahogy minden a feje tetejére állt: az erőművész elgyengült, a kovács nem kovácsolt semmit, a bányász nem ment a bányába, az íjász nem tudott célba találni, a horgász pedig egyetlen halat sem fogott. Mindennek a tetejébe pedig még a Naphercegnő is egy sátorban ücsörgött egész nap.

A feladatok során az ügyességüket és az eszüket is használniuk kellett a bátor résztvevőknek, hogy a végén megtalálják a varázspálcát, és a varázsló visszaváltoztassa az erdő lakóit.

Persze a szülők sem unatkoztak. Megtekinthettek egy rögtönzött kiállítást, és beleshettek a folyamatosan szépülő, fejlődő új cserkészotthonba is.

(további képeket itt találsz)