Karácsonyi lánghordás - idén már hóban

A tavalyi évvel ellentétben idén már fehér hóban sikerült elvinni a Betlehemi lángot azokhoz, akik kérték. Bár erre nem volt kilátás 4-5 nappal Szenteste előtt, de a kis Jézus mindent elkövetett az érdekében, hogy fehér hóban érkezzen, ezzel jelezve: „Békét hozott!”

karácsonyi asztal

Dec. 24-én – Szenteste – a cserkészotthon kapujában állva 10 cserkész várta Taki érkezését. Mikorra már megérkezett, a létszám 11 főre növekedett, és ezzel a 10 cserkésszel indultunk útnak. Szerencsére nem ennyien voltunk egész este. Útközben felcsatlakozott Katica, Izáék és Márk. Így már 14 cserkész hordta a Betlehemből érkezett lángot. Taki útközben bizonyos szórólapokat dobált a postaládákba (még olyanokba is, ahol senki nem lakott, mondván: „Majd egyszer itt is lesz karácsony”). Viszont ez nem tartott sokáig, mert el kellet „utaznia” Szentesbe. Így hát 13 cserkész folytatta útját, és örömet hordott a város lakóihoz. Egyszer csak Ákos ránéz az órájára, és ezt mondja: „Húha, már fél 11, és még 8 helyre kell mennünk!” Így hát a Kórház utca és a Hunyadi utca találkozásánál kettéosztotta a csapatot, és már úgy indultunk útnak (én egy kicsit még méltatlankodtam a csapat elosztásán, de Ákos annyira belehúzott –szinte már szaladt – hogy rájöttem, hogy nem tudok egyszerre beszélni és ’szaladni’, úgyhogy inkább nem beszéltem, hanem az útra koncentráltam). Végül úgy történt, hogy bár nem nagymamához, de legalább itthonra sikerült a lángot bebiztosítani. Még ma is ég…

a betlehemi csillag alatt

Ákos nagyon jól tette, hogy kettéosztotta a csapatot, mert így érkeztünk csapatkarácsonyozni is (bár nem tartott túl sokáig…) valamint Márk és Orsi is érkezett felölteni magára József és Mária ruháját. Sőt még az éjféli mise kezdete előtt sikerült elfoglalni a helyünket. Elkezdődött a szentmise és mindenki hangos szóval zengte: „Dicsőség, mennyben az Istennek, Békesség, földön az embernek”.

További Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kívánok mindenkinek!

Jó munkát!

Sanyi

Városunkat járta a Betlehemi Láng...

Láng a gimnáziumban

Tegnap a Láng szinte napfelkeltétől naplementéig úton volt kint városunk utcáin, hogy minél több helyre betérjen, s maga után hagyjon egy lángocskát, a szeretet lángját. Nem járt egyedül, kézen fogva kísérték a cserkészek közül néhányan.

Reggel a roráté után vettük viharlámpánkat benne a Betlehemi Lánggal, és előbb a szlovák, majd a magyar alapiskolát látogattuk meg, ahol mosollyal vártak minket, és nagyon jól megértve a célt biztosították, hogy a láng útja ne érjen véget az iskola mécsesében, de továbbterjesszék a hírt minél tovább.

Délben a gimnázium épületében vártak minket, ahol már a második karácsonyi ünnepségen vehettünk részt. Egykori diákként különösen jól esett látni az ismerős arcokat, tanárokat és a karácsonyi szünet előtti utolsó momentumként együtt énekelni a diáksereggel a Csendes éjt.

Az ebédszünet idejére a láng kicsit visszakerült a cserkészotthonba, de délután már többen összegyűlve indultunk útnak. A református plébániát látogattuk meg először, és máris indultunk a városházára, ahol a polgármester fogadott minket. Közben a hangulat is kialakult, és megszokott módon olyan dolgokat is lekapott a fényképező, melyek nem szokványosak (lásd a galériát) na meg a helmeci szokás szerint, megint leragadtunk egy kifejezésnél, mely gyakran visszatért egy-egy mondat után.

A Milleniumi-téren meglátogattuk István királyunkat, és örömmel láttuk, hogy az augusztusban elhelyezett koszorúnk még mindig ott tiszteleg első magyar királyunk lábánál.

A városi vezetéstől ajándékot is kaptunk, a város címerének lenyomatát, melyet meg szerettünk volna örökíteni. Ekkor hangzott el a sorsdöntő mondat Bettitől:

- én szeretném lefényképezni..

Hát Betti még nem volt kezedben ez a fényképező, de aki kér az kap, és így született meg az az általam tökéletesnek nyilvánított fénykép, melyet alább láttok.

készítette Kresťanko Bettina

az idei müzliszállítmány

Hogy a görög-katolikus liturgia kezdetéig se töltsük haszontalanul az időt, frissítettük az otthonban található müzlikészletünket. És a három éve nálunk lévő kisebb ember nagyságának megfelelő dobozt lecseréltünk egy másik hasonlóan nagyra. És kiderült a rejtély is, hogy a Nézzetek-ben Gáspár Sándor nemrégiben felavatott cserkészünk válaszol okosan.

Utolsó látogatásunk 5 órakor a görög-katolikus templomban volt, itt Betti adta elő a lángátadást megelőző verset. Cserkészotthonunkba visszatérve még beszélgettünk egy ideig, majd „Viszlát szenteste“ búcsúzással váltak el útjaink.

A köszönet a nap eseményeiért Taki Pityut illeti, aki ismét bizonyságot tett szervezési képességéről.

további képekért kattints ide

Már a cserkészotthonban a Betlehemi Láng

Tegnap délután autóba szálltunk, hogy a vasútállomáson átvegyük a lángot a szlovák cserkészektől. Tavalyról már volt kis gyakorlatunk vonatról történő átvételre, így idén zökkenőmentesen ment minden.

"Sanyi, rossz vágányon állsz"

Nyílt is a kettes ajtó a vonat elején, és szinte már magától kigyulladt a láng lámpásunkban. Hazafelé az autót, majd hamar a cserkészotthont is betöltötte a "friss láng illata". Ismerős illat volt ez, mint amikor reggel a pékségben kihozzák a még meleg ropogós barnára sütött kenyeret (ritkán kelek fel olyan korán, de gondolom az ilyen lehet).

Nemsokára megérkeztek leleszi cserkésztestvéreink is. A lángátadás után tea mellett beszélgettünk, majd lebonyolítottunk egy-két - minden rendben, csak elhúzódott, mert... - sms-t.

Az otthont is felkészítettük az ünnepekre, csillogott a padló, mikor leoltottuk a villanyt és zártuk az ajtót. Cserkészotthonunk vendége maradt, és marad is még egy ideig, ott pislákol most is a petróleum lámpás kanócának végén a Betlehemi  Láng.

Pityu és Sanyi nagyon örültek, hogy megérezett a láng

Karácsonyi események

Alább olvashatjátok az idei karácsonyi eseményeinket:

• Dec. 18., vasárnap, 16:15 – Betlehemi Láng fogadása a perbenyíki vasútállomáson (az átvételre csak kis létszámban megyünk autóval).
• Dec 21., szerda – reggel a lángot az alapiskolákban adjuk át, délben a gimnáziumban.
• Dec. 21., szerda, 15:15 (gyülekező az otthonban) – láng átadása a raformátus plébánián 15:30-kor, a városházán délután 4 órakor, majd a görög katolikus templomban 5-kor.
• Dec. 24., szombat, 20:30 – lánghordás a városban saját, és a minket váró családokhoz. A lánghordás kb. fél 12-ig tart, a cserkészotthonba érkezünk vissza és onnan megyünk együtt az éjféli misére. A mise után élő Betlehem következik.
• Dec. 25., vasárnap – a reggeli mise után ismét élő Betlehem. Délután 3 órakor a jászoláldást követően kint a pásztortűznél cserkészjátékokat játszunk (rossz idő esetén a Mécs központban leszünk).

Néhol a pontos időpont még nem derült ki, a továbbiakban majd itt frissülni fog. Figyeljétek a honlapot, vagy a facebook eseményeket. Bár az idei tél egyelőre nem mutatkozik túl hidegnek, a karácsonyi lánghordásra nem árt majd melegen öltözni.

A Betlehemi lángot szenteste elvisszük mindazokhoz, akik azt kérik. Jelentkezni lehet csapatunk cserkészeinél, de a honlapon található elérhetőségekre is bátran lehet írni.

Újra érkezik a Betlehemi Láng

Az idei év sem múlik el anélkül, hogy megérkezne cserkészcsapatunkba a Betlehemi Láng. A jeles alkalom időpontja december 18. 16:46. Hogy miért ilyen pontosan? Azért mert ekkor érkeznek meg a szlovák cserkésztestvéreink a perbenyíki vasútállomásra, ahol átvesszük tőlük a lángot.

Ezek után persze tovább osztjuk majd szokás szerint, és akár szokatlan helyekre is. Ha van ötleted ezzel kapcsolatban, vagy csak a részletekre vagy kíváncsi akkor figyeld a Betlehemi Láng felvidéki honlapját, a csapatunk honlapját, vagy keresd Takit, a helmeci "tűzmestert".

Ajándékozz a rászorulóknak

Ez a bejegyzés egy kicsit szokatlan, abból a szempontból, hogy nem egy konkrét csapatrendezvényhez kapcsolódik.

Több éve zajlik egy akció, amelyben a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség partnerként vesz részt. A neve Nyilas Misi Karácsonya, és a célja az, hogy cipősdoboznyi ajándékokat gyűjtsön a rászorulóknak. Az ország több pontján is gyűjtik a csomagokat, idén Királyhelmecen is a református esperesi hivatalban.

Érdemes bekapcsolódni, akár őrsi szinten is össze lehet állítani egy dobozt, amelyben hasznos és örömet hozó ajándékok vannak. Mielőtt belekezdenétek olvassátok el a rendezvény részleteit a hivatalos oldalukon.

Libás tanyázás Nagytárkányban

Az idei őszi tanyázás némileg másképp kezdődött, mint az eddigiek. A Mécs folyosója helyett a buszmegálló volt a kiindulópont, ahol beszédes hangulatban jött össze a kis csapat, akik nekivágtak a cserkészhétvégének.

Volt, aki életében először járt Nagytárkányban, így minden új volt, amikor leszálltunk a buszról. Hamar birtokba vettük a szállásunk, amíg körbenézelődtünk, előkerültek a vacsorára csomagolt ételek is, és lassacskán arra is rájöttünk, hogy hogyan állítsuk be a fűtést. Bent kezdtük a bemelegítő játékokat, de a hideg éjszakában fejeztük be némi "távolba gyufafutással". Aztán egyszer csak megjelent a két producer, Márkó és Dzsordzsó és már benne is voltak a résztvevők a Lhúdász Matyi szereplőválogatásában.

Másnap aztán valóban előkerült Ludas Matyi, de még Szent Márton is, és egy jó hangulatú Liba Fesztiválon vezetett rohampályát cserkészalakulatunk, kiegészülve Annamária nevű helyi beépített emberünkkel. A szolgálat után gyorsan a Tisza holtága felé vettük az irányt, és a lenyugvó nap sugarainál elkezdtük megalapozni frizbi tudásunkat. A gyakorlás utáni mérkőzés meglepően jól sikerült, ki is melegedtünk eléggé ahhoz, hogy ne fázzunk, és meg is éheztünk, így visszatértünk a szálláshelyünkre. Úgy látszik ez a vadgulyások ősze, hiszen vacsorára, csakúgy mint Tardoskedden, ismét vadgulyás volt. A frizbinek hála elég szépen el is fogyott.

(további képekért kattints ide)

Este persze újra feltűnt a két producer, ismertették sikeres filmjüket, feltűnt még egy rejtélyes álarc is, de a nap végéhez ért.

Vasárnap kitartó küzdelemben elfogyasztottuk az összes fonott kalácsot, majd következett a harc a felmosóért, a szentmise, és végül a kellemes hazabuszozás. Abban viszont megegyeztünk, hogy Nagytárkányba még visszatérünk.

Őszi tanyázás egy kicsit másképp

Itt az ősz, sőt már lassan nyakunkon a tél is, így ideje, hogy újra összejöjjünk és egy egész hétvégét töltsünk együtt. Újra itt a tanyázás, és olyan újdonságokkal, amelyekben eddig még biztos nem volt részed.

Helyszín: Nagytárkány

Indulás: 2011. november 11., 16:25 buszmegálló a pékségnél

Érkezés: 2011. november 13., 13:10 buszmegálló a pékségnél

A tanyázás résztvevői együtt utazunk oda és vissza.

Részvételi díj: 5 €, ami tartalmazza az utazás költségeit is (testvéreknek együtt 7,5 € a részvételi díj)

A részvételi díjat indulásnál kell majd kifizetni.

Szükséges felszerelés:

Hálózsák, izolír, kabát, meleg öltözék, alvóruha, cserkészegyenruha (cserkészing és nyakkendő), csapattrikó, szükséges mennyiségű zokni és alsónemű, törölköző, tisztálkodási szerek, papírzsebkendő, cserkészfüzet, toll, csajka vagy műanyag edény evőeszközökkel, pohár, bicska, gyufa, biztosítási kártya és zseblámpa. Ne felejtsd elhozni a buszra vagy a vonatra szóló preukazt! Péntek estére hozz magaddal vacsorát!

Szükség esetén tudunk kölcsönadni felszerelést, csak erről időben szóljatok!

Ha bármi kérdésed van keresd a csapat vezetőit személyesen, telefonon, emailben vagy skype-on.

Számháború

A reggel a számgyártási 'csővezeték' beindításával kezdődött, már készen voltak a laminált nyomtatott számok, hátramaradt a színezés, lyukasztás, kötözés. A későbbiekben megérkezett az osztag is, sajnos csak egy osztagnyian voltunk, de ez épp elég volt. Elindultunk hát a közeli domboldalba, ahol a város találkozik az erdővel. Ennek a számháborúnak tehát rögtön egy érdekessége volt, hogy félig erdős, félig városi terepen játszottunk.

Rövid szabályegyeztetés, időlimit meghatározás, csapat szétosztás és ima után számot ragadtunk, és a két csapat elindult elfoglalni kezdő pozícióját, valamint elrejteni zászlaját. Az egyik csapat lentről a szabadtéri színpad mögül indult, a másik a lejtő felett az erdőben vette be magát.

Sanyi végső elkeseredésében a földre vetette magát

Az első fordulókban is voltak már heroikus megmozdulások a fehér zászlót őrző fa alatt, de a taktikázás csak ez után kezdődött igazából. Az első két játszma után védekező-támadó szereposztásban játszottunk, itt a 0:2-re vesztésben álló csapat volt az ügyesebb, 1 zászlószerzéssel, és sikeres védekezéssel (ketten egérfogó helyzetet készítettek, volt aki a fáról nézett alá, volt aki a budiban bújt el :) 2:1-re tudtunk szépíteni.

"a bevehetetlen fán"

Közkívánatra egy utolsó erdei fordulóban mérkőztünk meg, ahol újabb zászlószerzéssel beállt 2:2-es végeredmény. Itt oly magasra, azonban szabályosan látható helyzetben raktuk a zászlót, hogy a végén elárulva rejtekhelyét ez volt a válasz:

- jóóó, magasabbra már nem tudtátok tenni...

Ami azt illeti, tudtuk volna :).

A tél bekövetkeztével a számháborúzás talán idejét is múlja, de jövőre természetesen nagyobb létszámmal ragadunk ismét számokat. 

Számháború

A leleszi cserkészek úgy tűnik, hogy mégsem tudnak majd csatlakozni, de a számháború ennek ellenére nem marad el.

Gyülekező: okt. 22., szombat, 10:00 - cserkészotthon
Visszaérkezés: 13 óra körül

A fák levelei már lehullóban vannak, és hűvös idők járnak. Öltözzetek melegen, rétegesen. Jó lehet, ha hozol magaddal meleg teát (ami otthon még forró volt).

Útjára indul a csapatpostás

Még a nyár előtt elhatároztuk, és idén szeptembertől meg is valósul: a cserkészújságokat két postás hordja majd szét a városban. Minden hónapban másoké lesz a megtisztelő szerep.

Elsőként Sanyi és Zoli kapta a postás táskát, benne a megújult Cserkész újságokkal. Lehet, hogy valakinél már jártak, de az is lehet, hogy holnap jelennek meg ajtód előtt.

   Jó munkát!

BKF - Cserkészműhely 2011

Az ősz egyik elmaradhatatlan programja a királyhelmeci szüreti ünnepség, avagy hivatalos nevén a Bodrogközi Kulturális Fesztivál. A sokszínű fesztiváli kavalkádban mi, cserkészek is kihasználjuk a lehetőséget, hogy megmutassuk magunkat a nagy  közönség előtt.

Idén egy izgalmas eset közepébe csöppenhettek a római katolikus plébánia udvarára látogató fiatalok. Valaki ellopta a szüret legnagyobb szőlőjének szőlőszemeit. A bátor vállalkozóknak ezért fel kellett venniük a nyomozókalapot, és egy ügyességi pályán bizonyítani rátermettségüket, valamint megtalálni egyet az eltűnt szőlőszemekből és bizonyítékot találni a tolvaj kilétére. Rajzolás, parittyázás, ugrálókötelezés, frizbivel célba dobás, és meglett a szőlőszem, majd a darts nyilak eldobása után nem maradt más hátra, mint a fekete pisztoly megkeresése a romok között.

Délutánra összeállt a hatalmas szőlőfürt, a műhely bezárt és mind szétnéztük a fesztiválon, majd egy kis társasággal próbarepülésre vittük csapatunk legújabb tagját, a fekete-piros szélsárkányt.

(további képek elérhetők ide kattintva)

– támogatta a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma –

– projekt bol financovaný z dotácie Ministerstva Školstva Slovenskej Republiky –

2. helyet nyertünk Tardoskedden

Az iskola megkezdése után nem sokkal a helmeci cserkészek újra elindultak a szokásos hosszú útra, amelynek végén ott várja őket a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség egyik legnagyobb rendezvénye az Országos Akadályverseny és Métabajnokság. Idén a helyszín a távoli Tardoskedd volt, ahol közel 350 cserkész jött össze, hogy összemérje erejét és tudását.

Morzefejtés 

Elit alakulatunk tagja volt Évike, Bence, Márk, Pisti, Sanyi és Tomi, és a vezetők: Ákos, Gergő és Taki. Így vágtunk neki a pénteki akadályversenynek. Taki és Gergő jóval a nap előtt kelt, hogy elfoglalják egész napi állomáshelyüket, míg a versenycsapat kicsivel utánuk indult neki az egész napos útnak. Bár a terep nem volt éppen a legizgalmasabb, azért cserkészeink feltalálták magukat. A kukoricaföldek és a nádasok meghozták az ihletet, aminek az eredménye nádcsata lett szösszel befedett ruhákkal, és persze Kukorica Jancsi, aki megtöltötte a többiek cuccát kukoricaszemekkel. Eközben pedig amúgy helmeciesen „letudtak” néhány állomást. Amúgy helmeciesen, dobogós 2. helyezést elérve az ország 22 válogatott versenycsapata közül az I. próbán. Ezúton is nagy gratuláció nekik!

Nádcsata

Az egész napos túra a tervezettnél kicsit hosszabbra sikerült, meg ismét közbejött némi úthosszabbítás, így épp a vacsoraidő végére érkezett vissza a helmeci alakulat. Taki pedig még később, amiben sajnos bele is betegedett. Nem sok idő jutott a pihenésre, másnap ugyanis a métapályán kellett helyt állni. Cserkészeink összeálltak kassai testvéreinkkel, így Kölök és Suhanc kategóriában is pályára léptek, és nem is maradtak szégyenben. Az idősebbek között a tisztes helytállásért küzdöttek, a kisebbek között viszont sikerrel győztek a 3. helyért mérkőzésen is. Este a szentmise után megérdemelten fogyasztottuk el a finom vadgulyást, majd csápoltunk egy tardoskeddi zenekar rockkoncertjén, ami utána még egy kevés néptáncra is jutott erőnk a beszélgetések mellett.

Vízre szállnak a helmeciek

Vasárnap kora reggel fáradtan indultunk haza, de azzal a tudattal, hogy ismét megmutattuk, hogy a királyhelmeci cserkészek az ország legjobbjai közé tartoznak.

(további képek elérhetők ide kattintva)

Egy hét múlva akadályverseny és métabajnokság

Ahogy azt megszokhattuk nemsokkal az iskolakezdés után országos megmérettetésre indulunk, hogy képviseljük királyhelmeci Szent István király Cserkészcsapatunkat.

Két megmérettetés vár ránk, a métabajnokság, ahol idén még nehezebb feladat vár ránk. A kis csapatunk kinőtte a kölök kategóriát és először kell szembe nézni a magas fiúkkal, kik lekapkodják az alacsonyan szálló  labdákat. Az akadályversenyen viszont új cserkészeink bizonyíthatják cserkésztudásukat a Sivatagi Sasok közül.

Információk:

Szállás: Szemerényi Károly Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

Részvételi díj: 10 € (testvéreknek 7,5 €)

Útiköltség: 10 € (testvéreknek 7,5 €)

Indulás: csütörtök – 8:30, Family cukrászda, különbusz Tardoskeddig

Érkezés: vasárnap – 18:00 körül, Family cukrászda

Az akción utólagosan kapunk iskolai igazolásokat, de ha szükséges, akkor előzetesen tudunk írni elkérést.

Amit hozni kell: ennivaló (1. napra), hálózsák, izolír (habszivacs, karimat vagy vastag takaró), evőeszközök, műanyag vagy fém edény, pohár, hosszú és rövidnadrág, pulóver, rövid ujjú trikó, CSAPATPÓLÓ, alvóruha, fejfedő, sportcipő, bakancs, papucs bentre, esőkabát vagy vízhatlan kapucnis kabát, zokni (min.5 pár), alsónemű, kendő, tisztálkodási felszerelés, zsebpénz (max. 5€), biztosítási kártya, kés/bicska, füzet, toll

Szükség esetén hálózsákot tudunk kölcsönadni, ezt előre jelezzék.

Amire nem lesz szükség: mp3 lejátszó, kártya, ékszerek

Ülő Bika, Hosszúpuska, Winnetou és a cserkészek

A tanyázás résztvevői ezúttal egy indián törzsbe csöppenhettek bele hirtelen, amikor is átvonultunk első esténk tábortűzéhez Winnetou vezetésével. Itt a törzsfőnök Ülő Bika és hűnek hitt társa Hosszúpuska vártak minket. Kis idő után a békepipa is előkerült, és a törzs legnagyobb megpróbáltatásai elevenültek fel a mohás mohikánok és az ipiapacsok őrseinek szereplésével.

Winnetou (balra), Ülő Bika és Hosszúpuska puskástól

Miután Pocahontas visszatért sátrába és Hosszúpuskának a túl sok pipázás miatt szintén el kellett távoznia, Ülő Bika közölte a rossz hírt: rossz álmok gyötrik a fehér emberekről, és hogy a lánya Pocahontas veszélybe kerül. Fel is hangzott az éj csendjében egy sikítás, de a lánynak csak nyomait találtuk. Későre járt, így a keresést másnapra halasztottuk.

Délelőtt a nyár utolsó métájára indultunk, és hát elég rendes küzdelemmel zártuk idei méta felkészülésünket. Meglátjuk mire lesz ez elég. A délután a keresés jegyében zajlott, és iszonyatos tempóban rohangáltunk egyik helyről a másikra, hogy fényt derítsünk a történtekre. 

Shaker-sámán

Hamar rátaláltunk Pocahontasra egy pincébe zárva, egy szellőző csatornán keresztül kihallgattuk, amint Hosszúpuska megpróbál belőle információt kiszedni. Hosszúpuska elment, de az ajtót lakatra zárta. Megnyugtattuk Pocahontast a szellőzőn át beszélve hozzá, ám sietnünk kellett. 

Hosszúpuska előtt nagy ereje miatt nem akartuk felfedni magunkat, ezért Ülő Bikához mentünk, aki a hegyen élő Shaker-sámánhoz tanácsolt minket. Ahogy ő mondta: "az amfiteáter mögött, ahol Rock koncerteket tartanak". Kevert nekünk jó kis altatót, amit ügyesen be is vittünk az áruló szervezetébe.

Elvettük a kulcsot, Ülő Bikára gyertyák közt meditálva találtunk természetesen ülő helyzetben. Kiszabadítottuk a törzsfőnök lányát, majd a törzsfőnök kiűzte a démont Hosszúpuskából, aki így a törzs tagja maradhatott.

Pocahontas

És bizony volt unga-bunga is, és az egyértelműen senki sem akar aludni még következményeként Indiános maffia Obi-Wan Kenobi mesterrel, SP-vel és efféle védőbeszéddel: "Én nem vagyok semmi." De volt adj király katonát, és még sok-sok játék.

Adj király katonát!
(további képekért kattints ide)

Persze nem felejtkeztünk meg a tanévkezdésről sem, kéréseket készítettünk, majd a szentmisén elhelyeztük őket az oltár elé.

Második esténk tábortűzén rengeteget szórakoztunk a játékok alatt, és a bibliai témájú jelenetek is jól sikerültek. Majd egy puding a végére a "pudingos szájúaknak", amit hosszas esti beszélgetés követett. 

Tanyázás még a nyáron

A nyár végén, a tanévkezdés elején még egyet tanyázunk a Mécs központban. A nyár utolsó bulija, cserkészjátékokban nem lesz hiány. Amire lehet számítani: maffia, unga-bunga, japánfoci, "Adj király katonát!", és talán egy méta is belefér.

Szállás: Mécs László Keresztény Központ

Részvételi díj: 5 €

Kezdés: szept. 2., péntek, 17:00

Befejezés: szept. 4., vasárnap, 11:30

Amit hozni kell: vacsora péntekre, hálózsák (amennyiben szükséges, tudunk kölcsön adni, ezt előre jelezzék), izolír (habszivacs, karimat vagy vastag takaró), hosszú és rövidnadrág, pulóver, rövid ujjú trikó, alvóruha, zokni (min.5 pár), alsónemű, kendő, sportcipő, esőkabát vagy vízhatlan kapucnis kabát, tisztálkodási felszerelés

Amire nem lesz szükség: walkman, discman, mp3 lejátszó, kisrádió, kártya, ékszerek

Aki tud hozzon egy üveg lekvárt, vagy két doboz pástétomot. Ha van otthon zöldség, akkor azzal is támogatni lehet a tanyázást.

A Nagytábor és a helmeciek

Egy ideje már tudtuk, hogy az év legnagyobb cserkészrendezvénye a IV. Szövetségi Nagytábor lesz, és nem is kellett csalódnunk benne.

Július 25-én kora reggel már izgatottan kezdtünk neki bepakolni Miki bácsi autójába. - Befér? - Nem kell utánfutó? - Ez még ide pont bemegy... És tele is lett a kisbusz hátulja. Gyors búcsúzás és már indultunk is. 5-6 órányi utazás után meg is érkeztünk Ipolynyékre, majd a völgyben integettünk egy sort a többi altábornak, és végül megérkeztünk a mi táborhelyünkre. Már kiszállni sem volt egyszerű, hisz rögtön szembesültünk a sárral. A sárral, amivel pont ideje volt elkezdeni megbarátkozni. Az időjárás igazán változatos volt, alig volt olyan napunk, amikor nem esett volna némi eső, hol kisebb, hol nagyobb, de persze a kánikula sem maradt el. Volt lehetőségünk bebizonyítani, hogy nincs az az idő, ami a cserkészek lelkesedését elvenné.
Így vágtunk hát neki 10 napnak, egy táborban féli, ipolysági, nyitragesztei, szentpéteri (igen, ilyen nevű falu is van) és erdélyi cserkészekkel együtt. Az ismerkedés jól ment, főleg, hogy néhányan már ismertük egymást a tavalyi táborból. Este azt is megtudtuk, hogy őrsünk a kőművesek nevet fogja viselni, de hogy milyen kőművesek, az ránk volt bízva. Ekkor még nem is sejtettük, hogy mi lesz ennek a vége. Az esti tábortűz során várkapitányunktól és két bujdosó kuructól megtudtuk, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamarosan visszatér, addig is ki kell tartanunk a labanc elnyomás alatt. Amikor ránk került a sor büszkén mutatkoztunk be: Bástyaépítő Kőművesek.


Ahogy az várható volt, második napon a kuruc fejedelem valóban megjelent, és megkezdődött a változás. Várunk épülni kezdett, csapataink kifigyelték, hogy ki az áruló közöttük, számháborúban meg is küzdöttek a labancokkal, és még a helyi faluban is elvégeztek némi önkéntes munkát. De jutott idő a szórakozásra is, a zsibvásáron a csereberélésen és az altáborok főztjein volt a hangsúly, na meg a néptáncon és népi játékokon, a tehetségkutató versenyen megmutathatták a cserkészek képességeiket, a cserkésznapon pedig számtalan program közül lehetett választani. Közben pedig jött a tábori újság, a tábori posta, szólt a Vivát Rákóczi!, egyre több nevet tudtunk már, egyre közelebb került hozzánk a tábor 600 résztvevője.


És valami nagy dolog is készülőben volt. Először csak a tervek születtek meg fejben, majd megjelent a szükséges alapanyag is. Aztán pedig összedugták a fejüket a szakértők, a mesterek, a kőművesek, és néhány óra alatt szinte kinőtt a földből a Bástya. Túlzás nélkül mondható, hogy minden idők egyik legnagyobb őrsi építménye, a torony, amely a táborkapunknál is magasabb volt, a kilátó, amely még az őrs védelmét is biztosította - MG42 forever!

(további képek ide kattintva elérhetők)

Ahogy eljöttek az eső nélküli meleg napok, úgy közeledett a tábor vége is. Utolsó reggel összepakoltuk megszáradt ruháinkat, cipőnkről levertük a sarat, megajándékoztuk titkos barátunkat. Levontuk a Nagytábor zászlóit, majd a saját altáborunk zászlóját is, és eljött a búcsú ideje.
Hazafelé az út mindig gyorsabb, hisz átalussza az ember. Otthon aztán jöhetett a pihenés, a beszámolók és az élmények elraktározása, hiszen most már tudjuk: Nagytábor = Nagy élmény.

Cserkész 24

"Egy cserkész meséje Gáspár Sándor tollából"

Jó cserkészekhez méltóan a lehető legtöbben összegyűltünk az idei Cserkész 24 akcióra. Hétfő délután 17:00-kor 8 cserkész gyűlt össze a plébánia udvarán. Hárman közülünk már 16:00-kor a biciklis fogat elkészítésén munkálkodtak, ám elkészülni csak 18:00-ra sikerült nekik. Így elindulni csak ez idő tájt tudtunk. Célunk 24 óra tömény cserkészet volt.

az idei fogat építése

Utunk elég döcögős volt, tele gödrökkel, tüskés bokrokkal és homokos úttal, ami biciklis fogatunk munkáját eléggé megnehezítette. De a mélypontokon a jól bevált Slavia cukorka kisegített. Utunk vége felé előre küldtük 3 társunkat, hogy megrakják a tüzet. Érkezésünk 20:00-ra esett, és mikor a táborhelyhez értünk, valóságos tűzfallal találkoztunk. Odaérve előkerült Márk narancs illatú szúnyogirtója, és körbement az egész társaságon. Ezt követően Ákos mindenkinek talált valami munkát. Volt,aki kikötötte a biciklihez erősített fadeszka csomóit, voltak akik a sátrat állították, és tovább nem is sorolnám, hisz ismeritek Ákost.

érkezésünk napnyugta után

A sátrat a tavalyi helyhez közel állítottuk fel, Denis és Zolika pedig körbeárkolták. Ezután zászlófelvonás következett, ahol Ákos elmondta a várható programokat. Vacsora közben Márk ráijesztett Ákosra, hogy az imádkozó sáska harap. Ákos még el is hitte… Aztán teli hassal nekivágtunk az éjjeli játéknak. Játék közben, az eget kémlelve felfedeztem a Kis-Göncöl

csillagképet. Ezután tábortűz következett, ahol többek között megtanultuk a „Fel,fel vitézek a csatára” szövegét, dallamát. A tábortűz végén 3 ember, Denis, Márk és Évike elfoglalták „alvó”helyüket a sátorban. A maradék 5 ember (Bence, Zolika, Ákos, Viktor, és én) hamuban sült krumplit evett. 2:30-kor pedig lefeküdtünk a csillagos ég alá aludni.

Másnap reggel 09:00-kor elmentünk a kiszáradt gémeskúthoz mosakodni (induláskor még nem tudtuk,hogy nuku víz). Szerencsére volt nálunk gumiízű víz, így Márk kapott egy gatyás „zuhanyt”.

rögtönzött konyhánk

A reggeli szokásosan: lekváros kalács minden mértékben. Majd elkezdtük főzni az ebédet.

Szerencsénkre megjött Taki, Flóra és Gábor, átvették a főzési munkálatokat, így mi elvonulhattunk játszani. 13:00 körül kész lett a Paprikás Krumpli by Taki. Befalatoztunk, majd kb. 20 perc alatt összepakoltunk. Ezután levontuk a zászlót, és elindultunk hazafelé, ami jóval könnyebb út volt. 16:30-ra visszaértünk a plébániára, és 4l kofolával zártuk az akciót.

további képekért kattints ide

Koszorúztunk királyunk szobránál...

Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a cserkészotthonban gyülekeztünk a frissen avatott cserkészekkel. Itt felpróbáltuk a már kinőtt cserkészingeket a cserkésszülők jóvoltából, és nagy örömre, mindenkinek akadt rá méretezett darab.

Ezután a szentmisén álltunk díszőrséget, majd a hívekkel együtt levonultunk a Millennium térre, ahol Szent István csapatnévadó királyunk szobrát koszorúztuk meg.

Zöld nyakkendőt kaptak a Sivatagi Sasok

A Sivatagi Sas őrs újoncai sikeresen kiállták a próbát, számot adtak cserkésztudásukról, melyet az elmúlt 2 évben szereztek meg. Így a nap végén cserkészfogadalmat tettek, majd megkapták a zöld nyakkendőt.

(további képekért kattints ide)

És hogy napközben mi történt, az maradjon titok.

Cserkész 24

Újra itt az augusztus, közeledik a nyár vége :(, de ezzel együtt újra Cserkész 24.

24 óra tömény cserkészet, minden, ami belefér. Sok alvásra, korai takarodóra, csendes pihenőre ne számítsatok. Jelmondat: Jó munkát!

A tavalyi évben egy biciklis fogat volt segítségünkre, idén is valamit kitalálunk. A vacsorához mindenki hozzon valamit, tűz felett tudunk majd sütni, akár serpenyőben olajon is. Másnap a reggeli és az ebéd már biztosított.

Gyülekező: augusztus 22., 17:00, cserkészotthon

Érkezés: augusztus 23., 17:00, cserkészotthon

Részvételi díj: 2 Euro (utólag is befizetheted)

Gandalf, Sarumán és a többiek...

Ilyen még nem volt ez idáig, de még biztosan lesz. Gandalf, Gimli, Boromir, Aragorn vagy éppen a gonosz erőket képviselő Sarumán társaságában töltöttünk el egy hétvégét, melyen úgy éreztük szinte mi is részesei vagyunk a kalandnak.

Kis csoportunk jelmezeket öltött, és ezúttal mi magunk alakítottuk a tanyázás kerettörténetét.

Idő közben Kassáról érkező beugró vendégünkről kiderült, hogy nem kicsi rajongó ő sem, és egy 12 kilós kovácsolt Sauron sisakot tudhat magáénak, sajnos ezt nem cipelte magával. Találtunk e helyett egy Mordor építészeti stílusú edénytartót, mely a hétvége hivatalos kabalája lett. A bemutatkozós fegyveres reggeli torna, a Sarumán - Boromir páros mérkőzése Gandalfékkal Activity-ben vagy a jól bevált várvédős játékunk, melyben ezúttal a Gyűrűk Ura szereplői voltak a védők és támadók. Mind-mind megfűszerezték a sok egy-helyben ülést igénylő filmhétvégét.

Sarumán és Gandalf csatája

Az első este még sikerült időben takarodót fújni, a második napon azonban a vacsoránkat tűz felett sütöttük, így kicsit később vágtunk bele a trilógia befejező részének. A technikai problémákból sem volt hiány egyébként a hétvége során: színhiba, hanghiba, CD-karcolás, filmhiány – ezek jutnak eszembe hirtelenjében. Időbe tellett, de minddel megbirkóztunk. A filmszünetek alatt pedig mi más szólhatott volna, mint jó kis Gyűrűk Ura muzsika. A végére már néhányan kezdték ezt megunni.

A film harmadik részénél egy idő után észrevettük, hogy a rendezői változat került hozzánk, így a legtapasztaltabb fanoknak is tudtunk újat mutatni. Én személy szerint nagyon örültem ennek. A hátránya az volt, hogy az amúgy sem rövid film így 4 óra 12 perc játékidőre nyúlt, és a kései kezdéssel ez az éjfél utáni 2 óra takarodót eredményezte volna, ha Sarumán nem tartogat még valamit a tarsolyában, vagy inkább a varázslóbotjában. Kint egy akkora tűzijátékot varázsolt az égre, hogy az tetszett a hobbitkáknak. Ez után már tényleg nyugovóra tértünk 2:30 magaslatában. Meglepetésre, másnap rendet raktunk, érkeztük a zászlót is levonni még a Szentmise előtt, bár a reggeli tornán volt akinek szeme többet volt csukva, mint nyitva.

további képek a galériában