Tegnap délután autóba szálltunk, hogy a vasútállomáson átvegyük a lángot a szlovák cserkészektől. Tavalyról már volt kis gyakorlatunk vonatról történő átvételre, így idén zökkenőmentesen ment minden.
"Sanyi, rossz vágányon állsz" |
Nyílt is a kettes ajtó a vonat elején, és szinte már magától kigyulladt a láng lámpásunkban. Hazafelé az autót, majd hamar a cserkészotthont is betöltötte a "friss láng illata". Ismerős illat volt ez, mint amikor reggel a pékségben kihozzák a még meleg ropogós barnára sütött kenyeret (ritkán kelek fel olyan korán, de gondolom az ilyen lehet).
Nemsokára megérkeztek leleszi cserkésztestvéreink is. A lángátadás után tea mellett beszélgettünk, majd lebonyolítottunk egy-két - minden rendben, csak elhúzódott, mert... - sms-t.
Az otthont is felkészítettük az ünnepekre, csillogott a padló, mikor leoltottuk a villanyt és zártuk az ajtót. Cserkészotthonunk vendége maradt, és marad is még egy ideig, ott pislákol most is a petróleum lámpás kanócának végén a Betlehemi Láng.
Pityu és Sanyi nagyon örültek, hogy megérezett a láng |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése