2011. augusztus 28., vasárnap

Tanyázás még a nyáron

A nyár végén, a tanévkezdés elején még egyet tanyázunk a Mécs központban. A nyár utolsó bulija, cserkészjátékokban nem lesz hiány. Amire lehet számítani: maffia, unga-bunga, japánfoci, "Adj király katonát!", és talán egy méta is belefér.


Szállás: Mécs László Keresztény Központ
Részvételi díj: 5 €
Kezdés: szept. 2., péntek, 17:00
Befejezés: szept. 4., vasárnap, 11:30

Amit hozni kell: vacsora péntekre, hálózsák (amennyiben szükséges, tudunk kölcsön adni, ezt előre jelezzék), izolír (habszivacs, karimat vagy vastag takaró), hosszú és rövidnadrág, pulóver, rövid ujjú trikó, alvóruha, zokni (min.5 pár), alsónemű, kendő, sportcipő, esőkabát vagy vízhatlan kapucnis kabát, tisztálkodási felszerelés

Amire nem lesz szükség: walkman, discman, mp3 lejátszó, kisrádió, kártya, ékszerek

Aki tud hozzon egy üveg lekvárt, vagy két doboz pástétomot. Ha van otthon zöldség, akkor azzal is támogatni lehet a tanyázást.

2011. augusztus 26., péntek

A Nagytábor és a helmeciek

Egy ideje már tudtuk, hogy az év legnagyobb cserkészrendezvénye a IV. Szövetségi Nagytábor lesz, és nem is kellett csalódnunk benne.
Július 25-én kora reggel már izgatottan kezdtünk neki bepakolni Miki bácsi autójába. - Befér? - Nem kell utánfutó? - Ez még ide pont bemegy... És tele is lett a kisbusz hátulja. Gyors búcsúzás és már indultunk is. 5-6 órányi utazás után meg is érkeztünk Ipolynyékre, majd a völgyben integettünk egy sort a többi altábornak, és végül megérkeztünk a mi táborhelyünkre. Már kiszállni sem volt egyszerű, hisz rögtön szembesültünk a sárral. A sárral, amivel pont ideje volt elkezdeni megbarátkozni. Az időjárás igazán változatos volt, alig volt olyan napunk, amikor nem esett volna némi eső, hol kisebb, hol nagyobb, de persze a kánikula sem maradt el. Volt lehetőségünk bebizonyítani, hogy nincs az az idő, ami a cserkészek lelkesedését elvenné.
Így vágtunk hát neki 10 napnak, egy táborban féli, ipolysági, nyitragesztei, szentpéteri (igen, ilyen nevű falu is van) és erdélyi cserkészekkel együtt. Az ismerkedés jól ment, főleg, hogy néhányan már ismertük egymást a tavalyi táborból. Este azt is megtudtuk, hogy őrsünk a kőművesek nevet fogja viselni, de hogy milyen kőművesek, az ránk volt bízva. Ekkor még nem is sejtettük, hogy mi lesz ennek a vége. Az esti tábortűz során várkapitányunktól és két bujdosó kuructól megtudtuk, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamarosan visszatér, addig is ki kell tartanunk a labanc elnyomás alatt. Amikor ránk került a sor büszkén mutatkoztunk be: Bástyaépítő Kőművesek.


Ahogy az várható volt, második napon a kuruc fejedelem valóban megjelent, és megkezdődött a változás. Várunk épülni kezdett, csapataink kifigyelték, hogy ki az áruló közöttük, számháborúban meg is küzdöttek a labancokkal, és még a helyi faluban is elvégeztek némi önkéntes munkát. De jutott idő a szórakozásra is, a zsibvásáron a csereberélésen és az altáborok főztjein volt a hangsúly, na meg a néptáncon és népi játékokon, a tehetségkutató versenyen megmutathatták a cserkészek képességeiket, a cserkésznapon pedig számtalan program közül lehetett választani. Közben pedig jött a tábori újság, a tábori posta, szólt a Vivát Rákóczi!, egyre több nevet tudtunk már, egyre közelebb került hozzánk a tábor 600 résztvevője.


És valami nagy dolog is készülőben volt. Először csak a tervek születtek meg fejben, majd megjelent a szükséges alapanyag is. Aztán pedig összedugták a fejüket a szakértők, a mesterek, a kőművesek, és néhány óra alatt szinte kinőtt a földből a Bástya. Túlzás nélkül mondható, hogy minden idők egyik legnagyobb őrsi építménye, a torony, amely a táborkapunknál is magasabb volt, a kilátó, amely még az őrs védelmét is biztosította - MG42 forever!

(további képek ide kattintva elérhetők)

Ahogy eljöttek az eső nélküli meleg napok, úgy közeledett a tábor vége is. Utolsó reggel összepakoltuk megszáradt ruháinkat, cipőnkről levertük a sarat, megajándékoztuk titkos barátunkat. Levontuk a Nagytábor zászlóit, majd a saját altáborunk zászlóját is, és eljött a búcsú ideje.
Hazafelé az út mindig gyorsabb, hisz átalussza az ember. Otthon aztán jöhetett a pihenés, a beszámolók és az élmények elraktározása, hiszen most már tudjuk: Nagytábor = Nagy élmény.

2011. augusztus 25., csütörtök

Cserkész 24

"Egy cserkész meséje Gáspár Sándor tollából"


Jó cserkészekhez méltóan a lehető legtöbben összegyűltünk az idei Cserkész 24 akcióra. Hétfő délután 17:00-kor 8 cserkész gyűlt össze a plébánia udvarán. Hárman közülünk már 16:00-kor a biciklis fogat elkészítésén munkálkodtak, ám elkészülni csak 18:00-ra sikerült nekik. Így elindulni csak ez idő tájt tudtunk. Célunk 24 óra tömény cserkészet volt.

az idei fogat építése

Utunk elég döcögős volt, tele gödrökkel, tüskés bokrokkal és homokos úttal, ami biciklis fogatunk munkáját eléggé megnehezítette. De a mélypontokon a jól bevált Slavia cukorka kisegített. Utunk vége felé előre küldtük 3 társunkat, hogy megrakják a tüzet. Érkezésünk 20:00-ra esett, és mikor a táborhelyhez értünk, valóságos tűzfallal találkoztunk. Odaérve előkerült Márk narancs illatú szúnyogirtója, és körbement az egész társaságon. Ezt követően Ákos mindenkinek talált valami munkát. Volt,aki kikötötte a biciklihez erősített fadeszka csomóit, voltak akik a sátrat állították, és tovább nem is sorolnám, hisz ismeritek Ákost.

érkezésünk napnyugta után

A sátrat a tavalyi helyhez közel állítottuk fel, Denis és Zolika pedig körbeárkolták. Ezután zászlófelvonás következett, ahol Ákos elmondta a várható programokat. Vacsora közben Márk ráijesztett Ákosra, hogy az imádkozó sáska harap. Ákos még el is hitte… Aztán teli hassal nekivágtunk az éjjeli játéknak. Játék közben, az eget kémlelve felfedeztem a Kis-Göncöl
csillagképet. Ezután tábortűz következett, ahol többek között megtanultuk a „Fel,fel vitézek a csatára” szövegét, dallamát. A tábortűz végén 3 ember, Denis, Márk és Évike elfoglalták „alvó”helyüket a sátorban. A maradék 5 ember (Bence, Zolika, Ákos, Viktor, és én) hamuban sült krumplit evett. 2:30-kor pedig lefeküdtünk a csillagos ég alá aludni.
Másnap reggel 09:00-kor elmentünk a kiszáradt gémeskúthoz mosakodni (induláskor még nem tudtuk,hogy nuku víz). Szerencsére volt nálunk gumiízű víz, így Márk kapott egy gatyás „zuhanyt”.

rögtönzött konyhánk

A reggeli szokásosan: lekváros kalács minden mértékben. Majd elkezdtük főzni az ebédet.
Szerencsénkre megjött Taki, Flóra és Gábor, átvették a főzési munkálatokat, így mi elvonulhattunk játszani. 13:00 körül kész lett a Paprikás Krumpli by Taki. Befalatoztunk, majd kb. 20 perc alatt összepakoltunk. Ezután levontuk a zászlót, és elindultunk hazafelé, ami jóval könnyebb út volt. 16:30-ra visszaértünk a plébániára, és 4l kofolával zártuk az akciót.



2011. augusztus 20., szombat

Koszorúztunk királyunk szobránál...


Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a cserkészotthonban gyülekeztünk a frissen avatott cserkészekkel. Itt felpróbáltuk a már kinőtt cserkészingeket a cserkésszülők jóvoltából, és nagy örömre, mindenkinek akadt rá méretezett darab.
Ezután a szentmisén álltunk díszőrséget, majd a hívekkel együtt levonultunk a Millennium térre, ahol Szent István csapatnévadó királyunk szobrát koszorúztuk meg.

Zöld nyakkendőt kaptak a Sivatagi Sasok

A Sivatagi Sas őrs újoncai sikeresen kiállták a próbát, számot adtak cserkésztudásukról, melyet az elmúlt 2 évben szereztek meg. Így a nap végén cserkészfogadalmat tettek, majd megkapták a zöld nyakkendőt.

És hogy napközben mi történt, az maradjon titok.

2011. augusztus 19., péntek

Cserkész 24

Újra itt az augusztus, közeledik a nyár vége :(, de ezzel együtt újra Cserkész 24.
24 óra tömény cserkészet, minden, ami belefér. Sok alvásra, korai takarodóra, csendes pihenőre ne számítsatok. Jelmondat: Jó munkát!

A tavalyi évben egy biciklis fogat volt segítségünkre, idén is valamit kitalálunk. A vacsorához mindenki hozzon valamit, tűz felett tudunk majd sütni, akár serpenyőben olajon is. Másnap a reggeli és az ebéd már biztosított.

Gyülekező: augusztus 22., 17:00, cserkészotthon
Érkezés: augusztus 23., 17:00, cserkészotthon
Részvételi díj: 2 Euro (utólag is befizetheted)

2011. augusztus 18., csütörtök

Gandalf, Sarumán és a többiek...

Ilyen még nem volt ez idáig, de még biztosan lesz. Gandalf, Gimli, Boromir, Aragorn vagy éppen a gonosz erőket képviselő Sarumán társaságában töltöttünk el egy hétvégét, melyen úgy éreztük szinte mi is részesei vagyunk a kalandnak.

Kis csoportunk jelmezeket öltött, és ezúttal mi magunk alakítottuk a tanyázás kerettörténetét.

Idő közben Kassáról érkező beugró vendégünkről kiderült, hogy nem kicsi rajongó ő sem, és egy 12 kilós kovácsolt Sauron sisakot tudhat magáénak, sajnos ezt nem cipelte magával. Találtunk e helyett egy Mordor építészeti stílusú edénytartót, mely a hétvége hivatalos kabalája lett. A bemutatkozós fegyveres reggeli torna, a Sarumán - Boromir páros mérkőzése Gandalfékkal Activity-ben vagy a jól bevált várvédős játékunk, melyben ezúttal a Gyűrűk Ura szereplői voltak a védők és támadók. Mind-mind megfűszerezték a sok egy-helyben ülést igénylő filmhétvégét.

Sarumán és Gandalf csatája

Az első este még sikerült időben takarodót fújni, a második napon azonban a vacsoránkat tűz felett sütöttük, így kicsit később vágtunk bele a trilógia befejező részének. A technikai problémákból sem volt hiány egyébként a hétvége során: színhiba, hanghiba, CD-karcolás, filmhiány – ezek jutnak eszembe hirtelenjében. Időbe tellett, de minddel megbirkóztunk. A filmszünetek alatt pedig mi más szólhatott volna, mint jó kis Gyűrűk Ura muzsika. A végére már néhányan kezdték ezt megunni.

A film harmadik részénél egy idő után észrevettük, hogy a rendezői változat került hozzánk, így a legtapasztaltabb fanoknak is tudtunk újat mutatni. Én személy szerint nagyon örültem ennek. A hátránya az volt, hogy az amúgy sem rövid film így 4 óra 12 perc játékidőre nyúlt, és a kései kezdéssel ez az éjfél utáni 2 óra takarodót eredményezte volna, ha Sarumán nem tartogat még valamit a tarsolyában, vagy inkább a varázslóbotjában. Kint egy akkora tűzijátékot varázsolt az égre, hogy az tetszett a hobbitkáknak. Ez után már tényleg nyugovóra tértünk 2:30 magaslatában. Meglepetésre, másnap rendet raktunk, érkeztük a zászlót is levonni még a Szentmise előtt, bár a reggeli tornán volt akinek szeme többet volt csukva, mint nyitva.

további képek a galériában

2011. augusztus 16., kedd

Biciklitúra

Kevesen gyűltünk össze a reggel, de volt ennek előnye, mivel az íjhoz csak 3 használható vesszőnk akadt, így tudtunk távolságra lőni. A Sanyi napja az elhagyásokról szólt volna, de szerencsére mindig akadt, aki figyelt rajta kívül. Már a gyülekezőnél kiderült, hogy a sapkája, az új csapatpólója és a biciklis kesztyűje otthonmaradt. Induláskor pedig megfeledkezett a lépcsőre tett táskájáról.

Az idő egészen kellemes volt a délelőtt folyamán. Egy száguldásra alkalmas útszakaszon tekerve

egy kis nyulat értem be, majd a kifutó végén egy fácántollra találtam, amit rá is erősítettem nem működő első fékkaromra. Ez után első megállónkhoz a gémes kúthoz értünk. Eléggé kevés vízzel várt minket ezúttal. Hamar tovább indultunk.

Második megállónknál kis falatozás után kipróbáltuk a nemrég készített nyílvesszőket. Célpontnak távoli tereptárgyakat (pl.: fa, bokor) választottunk. Szépen repültek a galambtollal szerelt vesszők. Zolika már sebekkel érkezett a portyára, így mindkét lábán kötéssel járta utunkat. Induláskor Sanyinak az ételes dobozáról sikerült megfeledkeznie.

Elérkeztünk az úti célunkhoz, a szentesi kőbányához. Itt egy sziklaszirtről folytattuk a

lövöldözést. Nem messze volt innen Szentes községe, úgy döntöttünk legurulunk egy kofolára. Az út itt nagyon homokos volt, olyan Párizs-Dakar érzete volt a csúszkáló kerekeknek. A faluban kofola helyett a hűtött málna is megtette, már csak haza kellett tekerni. Emberpróbáló volt ez, mivel nem voltunk közel otthonunkhoz. Kibírtuk, és városunkba érve hamar találkoztunk fél liter kofolával. Ahogy újból elindultunk a biciklik felé, egy hang hallatszott hátluról: "fiúk, nem nektek maradt ott a táska az asztalnál?". Na de Sanyi...

2011. augusztus 15., hétfő

Próbáztatás


A Sivatagi Sasoknak gyülekező 9:00-kor a cserkészotthon előtt teljes felszereltséggel az egész napos portyára (a cserkészfüzeted és túlélődobozod ne hagyd otthon). Legyen elegendő vized egész napra, az ebédhez pedig szalonnasütésre hozz magaddal hozzávalókat. A portya eső esetén sem marad el, biztosíts be vízhatlan cipőt és esőkabátot.

A szülők, családtagok este 18:00-ra jöhetnek a sikeres próbáztatást követő avatásra, melyre a parókia mögött található régi épület "tiszti pavilonjában" kerül sor.

2011. augusztus 7., vasárnap

A következő hétfőn...

- Íjászat, nyílvesszőkészítés -

Ahogy beszéltük, tehát alvás délig. Majd az ebédet követően találkozunk a cserkészotthonban.

Gyülekező délután 2-kor, nem szükséges hozni semmit, esetleg valami rágcsálnivalót.