Ahogy már sok-sok éve szokás nálunk, cserkészeknél, idén is átvettük és terjesztettük a Betlehemi Lángot. December 21-én, szombaton 17:55-kor került birtokunkba a Láng. A perbenyiki vasútállomáson előbb a leleszi, majd a kassai cserkésztestvérekkel találkoztunk. Az ember el sem hinné, mi minden fér bele 1 percbe, amíg a vonat áll. Nekünk ezalatt Taki vezetésével sikerült elindulni a vonat elejéhez, és mikor már majdnem mindenki ott volt, észrevettük a lámpást a vonat végéből világítani. Ismét Taki vezetésével kis esti edzést tartottunk, és átfutottunk az utolsó vagon utolsó ajtajához, hogy a szlovák cserkészek meggyújthassák a mi lámpásainkat is. Akinek ez még nem elég akció az 1 percbe, annak elárulom, hogy egy pózolós, vonatos, cserkészes fotóra is jutott idő. A vonat robajával suhanó ködben pedig a lelesziekkel fényképezkedtünk, majd autóba ültünk és biztonságba helyeztük a Lángot.
Másnap aztán elindult a Békeláng, hogy bevilágítsa a görög katolikus és a református templomot, délután pedig a perbenyiki gigantikus adventi koszorú fáklya-gyertyáin lobogott, ahol igazi ünnepi hangulat kerekedett hála többek között a helyi kisiskolások zenés, táncos programjának.
Másnap aztán elindult a Békeláng, hogy bevilágítsa a görög katolikus és a református templomot, délután pedig a perbenyiki gigantikus adventi koszorú fáklya-gyertyáin lobogott, ahol igazi ünnepi hangulat kerekedett hála többek között a helyi kisiskolások zenés, táncos programjának.
Gyertyáról gyertyára...
December 24-én, szenteste a Láng folytatta küldetését, de már nem csak a békét és szeretetet hirdette, hanem a kis Jézus születését is. Este nyolc órakor hét cserkész verbuválódott össze a Hősök terén, hogy a Betlehemi Lánggal kántálhassanak a városban. Rövid egyeztetés után, hogy ki van itt, ki mit tud énekelni, ki akar olvasni, lámpást vinni és ki vigye a tavalyról újrahasznosított, kissé ütött-kopott, de funkcióját még tökéletesen betöltő perselyt, útnak indultunk.
