Egész héten az időjárás felől érdeklődtem, izgultam, hogy a jó előre betervezett tavaszi tanyázással mi lesz, ha kitart a hideg. Aztán úgy is értem Helmecre, hogy jön az eső, de péntek este, amikor már gyülekeztünk a mise után annyira jó idő volt, hogy muszáj volt kint leülni, és ott megenni a vacsorát. Én igen élveztem, hogy kint melegebb van a nap miatt, mint a bent a Mécsben, úgyhogy jól indult a tanyázás.
A bemelegítő játék sem lett rossz szerintem, bár volt, akinek nehezebben sikerült kitalálni, hogy ki is ő (azaz ki van a hátára ragasztva), de a végén azért csak sikerült még Aladdinnak is.
Aztán kezdődött a készülődés a tábortűzre, ahol azért már sejteni lehetett, hogy miről is lesz szó, de amikor bejött Attila, a hun, bundában, karddal, buzogánnyal, akkor azért tudtuk, hogy ki a főnök -és, hogy nem az, hogy mindegy, hogy ki vagyok. A hun fejedelem aztán a tűz után rögtön be is vetette újdonsült kazár és avar alakulatait, hogy kihallgassa a római cselszövését. A kezdő kémek sikerrel jártak, és Attila ki is találta a megelőző csapást. És még csak most ért végéhez a péntek.
