Eddig csak a tábortüzek félig rögtönzött jeleneteiben mutathattuk meg színészi tehetségünket, de az I. Országos Színjátszó és Népdaléneklő Versenyen profi keretek között is kipróbálhattuk magunk. Nem is apróztuk hát el, hanem egyből egy musicallel kezdtük a bemutatkozást a nagyközönség előtt.
Persze a hétvégi fellépést kemény munka előzte meg. Szövegírás, próbálások és tánclépések gyakorlása kifulladásig. És nem utolsósorban 10 órás utazás, míg a helyszínre értünk. De hajvasalással repül az idő, pláne az érintőképernyők érintgetésével. Természetesen elsőként értünk szőgyéni szálláshelyünkre, gyorsan birtokba is vettük a (lak)osztályunk. Néhány kifli lecsúszása után jöhetett is az utolsó utáni próba, tovább csiszolódott a nagy mű. Este pedig már többfelé élveztük a programokat: ki a teaházban kortyolt nagyokat, ki a pinpongasztalnál ütötte el az időt, ki pedig dominóból épített Colosseumot.
Szombaton már a levegőben volt a verseny izgalma, de délelőtt még a népdaléneklő verseny résztvevőit hallgattuk nagy örömmel, utána pedig népijátékkal vezettük le a sok ülés alatt felgyülemlett energiát. Ebédig még jutott idő zoknibábot is készítenünk, sokszínűt, sokszeműt, hátán lévő szájjal.
A finom ebéd után aztán már tényleg elkövetkezett a legeslegeslegutolsó próba, majd a kellékek elhelyezése a színpad mögött. Türelmesen néztük végig a többi cserkész előadását, majd amikor ránk került a sor megmutattuk, hogy nem hiába jöttünk ide. A közönség tapsa és nevetése bizonyította, hogy volt helyünk a színpadon, a zsűri pedig 2. helyezéssel jutalmazta a produkciót.
(további videókért kattints ide)
A misén már fellélegezve vehettünk részt, a vacsora után pedig már a tornaterem esti megszállására készültünk. Jó pár gól esett, melyek után még jobban esett a tea és a sütemények. De a nap véget ért, másnap pedig korai indulás várt, de ki tudja, talán a világhír felé vezető úton is megtettük az első lépéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése