Az idei portyázós-mókázós cserkészműhelyen indiánbőrbe bújt cserkészek várták a gyerekeket, akik nem rettentek meg az izgalmas kihívásoktól. Ezéven ugyanis krétajeleket rajzoltunk a földre, amik egyik indián furfangos feladataitól vezettek a másikig. Aki be merte vállalni, segíthetett felkutatni és megfejteni Rovásíró Annuska elfeledett indiánnevét, megkóstolhatta Gyógynövényből Kotyvasztó Évike varázsfőzetét és végigmehetett Szédítő Zoli apó rohampályáján. A bátor társakra várva, vagy pusztán erőgyűjtés céljából álomfogót és nyakláncot készíthettek a vásári nyüzsgésből kimagasló indiánsátor árnyékában (ahová a sátor trópusi melege tessékelt ki minket) kicsik és nagyok. |
| Megvan mind a három! |
Minden feladat teljesítése után az ügyes markokat egy-egy szem indiánszőlő ütötte, amit aztán mindenki elhelyezhetett az indiáncsúcsokon olyan magasan, amennyire jól érezte magát, vagy betehette a kicsi indián nagy batyujába. A kaland végeztével szülőknek és gyerekeknek, cserkészeknek és segítőknek egyaránt járt a meghazudtolhatatlan minőségű lidlös "indiáncukorka".
Köszönet a cserkészeknek, fiúbarátoknak és nővéreknek, akik idejüket és energiájukat nem sajnálva részt vettek a Portyamókán, és segítettek jókedvet varázsolni az indiánsátor köré. Hálával tartozunk a Bodrogközi Kulturális Fesztivál szervezőinek is, akik teret biztosítottak, hogy kibontakoztassuk indiánságunkat, képviseljük csapatunkat a hagyományos szüreti felvonuláson és finom ebéddel csillapítsuk éhségünket.
Ha Te is szeretnél ilyen vagy ehhez hasonló élményeket gyűjteni, légy résen és gyere el a következő cserkészakciónkra vagy gyűlésünkre! :)
 |
| Az indiános csapat és még több kép itt. |
:* :)
VálaszTörlés