Mély hóba vágtuk a bakkancsot...

Annamária küzdelme a dűnével

Az idei téli portyánkhoz már többen kaptak kedvet, mint tavaly, így heten vágtunk neki az útnak, mint a gonoszok.

Az út nem volt könnyű a 30, helyenként 40 centis hó miatt, de a hideg és a szél nem nehezítette utunkat, így a csúcsra érve nem igazán láttam fáradság jeleit az arcokon. Igaz, hogy a felfelé vezető út közben háromszor is megpihentünk.

A csúcsra egy titkos ösvényen (ami nem is nevezhető ösvénynek, mert nincs ott semmiféle kijárt út) jutottunk fel. A dombtető alatt egy méteres hódűnével kellett megküzdeni, de néhány perc taposás után átjutottunk rajta.

A képek Viktor munkáját dicsérik, jobbra például az látható, ahogy a csúcsra érkezünk háttérben a másik hegyen lévő TV toronnyal.

További képekért kattints ide

Mivel a nap még javában az égen tartózkodott és esze ágában sem volt lemenni, feltettem a kérdést a Kis vakond őrs újonc lányainak:

- tegye fel a kezét, aki nem hiszi, hogy tudunk ilyen időben is tüzet rakni...

Hát senki nem tette fel, úgy látszik valamit kezdenek elsajátítani a cserkész életformából. De a kísértés túl nagy volt, hogy ne álljunk le fát gyűjteni. Épp akác volt a közelben, az ideális volt számunkra, mivel a tanok szerint nedvesen is jól ég. A tüzet, talajt nem igazán érve hótéglákkal raktuk körbe csak a kinézet és szélvédettség kedvéért :). A csak gallyakat tartalmazó mag égett ugyan, de nem tudott nagyobb lángra kapni, így szesztablettához folyamodtunk, ami mindhárom cserkészünk túlélődobozában benne volt.

Kicsit melegedtünk, inkább füstölődtünk, majd elindultunk hazafelé. A szánkópálya felé tértünk vissza, ahol szaladni lehetett a dombról lefelé, de szánkóval nem sokra mentünk volna. A domb alján, mivel még mindig volt időnk naplementéig egy trükk jutott eszünkbe a mély hó kapcsán.

Nekiláttunk, hát elásni Viktort, aki "ezt szereti", ahogy a felvétel végén elhangzik. Közben egy szánkós is lejött a hegyről, de ahogy én láttam eléggé akadozva haladt. Utunk további része már a hócsatáról szólt Katica nagy örömére. Volt aki kisebb golyóval, volt aki nagyobbal próbálkozott, volt aki sunyin, vagy aki távolról kedveskedett útitársának, egy biztos, hogy mindenkit ért találat... még Viktort is, bár az nagy odafigyelést igényelt.