Az igazi világosság
-A világ világossága.
Ezen a szent helyen
csiholták e pislákoló
világocskát,
hogy Olimposzi tűzként befussa a földet,
és hirdesse:
Ő már megszületett!"
(Szalay László: Betlehemi tűzcsiholás)
Idén is, mint eddig minden éven a betlehemi láng igyekezett bejárni minden országot, várost, falut. Hozzánk is elérkezett. Mi, királyhelmeci cserkészek pedig igyekeztünk eljuttatni minden olyan háztartásba, ahová kérték. Alakulatunk nyolc órakor indult útjára. Tizenhárom családhoz kellett eljuttatnunk a lángot.
Fél tíz magaslatában már kezdtünk aggódni az időhiány miatt, mert még csak a harmadik családnál tartottunk, és már majdnem félidőben voltunk. Ennek oka, hogy Csacsáéknál bő húsz percet, fél órát eltöltöttünk. Épp ezért, az ezt követő családoknál már csak 7 percet tölthettünk (ugyanis Ákos nagy nehézségek árán kiszámította, hogy 7 percet tölthetünk mindenhol). Volt, ahol 4 percet töltöttünk csak azért, hogy több időnk maradjon.
Háromnegyed 12-kor érkeztünk meg a görög templom vendégszobájába, ahol 5 perces csapatkarácsonyt tartottunk. Már-már fejvesztve rohantunk az éjféli misére, hogy még a lángot a római templomban is át tudjuk adni, de már késő volt. Mikorra megkérkeztünk, már csengettek, és már megkezdődött a mise.
Ráadásul bent nem akadt számunkra hely, így kénytelenek voltunk kint tűrni a hideget. Így történt aztán, hogy Iza melengetni próbálta magát, és véletlenül felborította Taki mécsesét, amiben bizony betlehemi láng égett. Hamar intézkedtünk is, felemeltük a mécsest, és nagy meglepődésünkre nem aludt be a gyertya, hanem égett úgy, mintha mi sem történt volna. Végül is csak bealudt, de arról már mi nem tehettünk.
Mikor elhangzott az áldás, és a szentmise véget ért, mindenki fellélegzett. Ki-ki a saját módján tért otthonába melegedni, és persze pihenni.
További kellemes ünnepeket, és áldott, békés, boldog új évet kívánunk mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése