Áprilisi cserkészcsalogató

A zseníliavirágok is felkerülnek a térképre.

Idén áprilisban háromszor is meglátogattuk a gyerekeket a magyar alapiskola napközijében. Az én kedves barátomnak, Cserkész Csabinak valahogy nyoma veszett az erdőben, hiába kerestük Brumival és Zoli bácsival. Végül aztán egy térkép és a rókák, baglyok és nyuszik bőrébe bújt gyerekek segítségével rátaláltunk Csabira.  

Nem egyszerű bemutatni a cserkészetet. Lehet róla beszélni, élményeket mesélni, képeket mutogatni, de igazán megérteni csak úgy lehet, ha belecsöppenünk a közepébe és átéljük azt. Ezért mi is úgy döntöttünk, hogy a gyerekeknek a cserkészetet a játékos oldaláról mutatjuk be. 

Három egymást követő csütörtökön 1-1 órát töltöttünk a napköziben. Csak úgy repült az idő! Az utolsó játék után még mindenkinek jól esett volna egy következő, és minden viszontlátás nagy örömmel indult. A térkép útvonalára ügyességi feladatok megoldásával, közös játékokkal, énekléssel, kézügyeskedéssel, csatakiáltással és csapatmunkával ragasztgattuk fel a kis erdei papírállatkákat, egymással versengve és egymást segítve, miközben kerestük, hogy az úton vajon meddig jutott el Csabi. 

Még több képet a medvevadászatról és más játékokról itt találsz,
és ne hagyd ki a Google-féle videoklipet sem!

A harmadik találkozást követően aztán Cserkész Csabi nagy partit csapott, hogy megköszönje a gyerekeknek a segítséget. Aki szeretett volna még velünk, cserkészekkel találkozni, azt szeretettel vártuk szombaton a cserkészotthonba, ahol még több dolgot mutathattunk meg a cserkészetből. Annyit elárulok, hogy szomorúan senki sem ment haza.  

Sipirc a helyre!

Ha találkozol velünk a városban, bátran szólíts meg, lehet épp neked is olyan szerencséd lesz, hogy Cserkész Csabi meghív a partijára. És ha úgy érzed, játszanál már egy jót velünk vagy előtörnek a szép emlékeid a nyári tábor cserkésznapjáról, látogass meg minket! Minden szerdán délután 5 órától 6-ig továbbra is nyitva áll az ajtónk, ha szeretnél hasznos dolgokat játszva tanulni vagy testközelből megismerni a természetet. 

Az iskola igazgatójának és a napközis tanító néniknek nagy köszönet jár, hogy befogadtak minket és segítettek nekünk. Reméljük, találkozunk még!