2017. április 21., péntek

Sárga kendős tininindzsák

A tavaszi nap melege sütkérezésre hívta a tininindzsa teknőcöket. Idén tavasszal a kassai cserkészekkel együtt tanyáztunk Borsiban, ahová ellátogattak a páncélos mesekarakterek is, hogy feldobják a hétvégénket. 

Az első nap megismerkedtünk egymással és minden érzékszervünket bevetve felismertük a mesezenéket. Néha nehezítettük egymás dolgát a hangos megbeszéléssel, de szerencsére sikerült megtanulnunk egy ügyes kézjelet a hangerő lecsendesítésére. Az esti tábortűznél megjelentek a tininindzsák, és ők is bemutatkoztak nekünk. A helmeci bagázs Rafaello bemutatását kapta feladatul, és mivel szeretjük a hasunkat, nem hagyhattuk ki a finom Rafaello édességet sem a tábortűzi jelenetünkből. 


Másnap aztán egy hosszú, hosszú, hosssszúúú, véget nem érő túrára indultunk. Végül csak elértük a Tajba természetvédelmi körzetet, ahol magasból, távcsővel leskelődve kutattunk a mocsárban pancsoló teknősök után. Hát nem mondom, hogy láttam teknőst, mert nem lenne igaz, de volt akinek sikerült kiszúrnia őket. Rázoomoltam a mocsárra, jövök egy Rafaellóval annak, aki kiszúr a képen egy teknőst...
Keresd a teknőst.
Délután maszkot készítettünk, énekeltünk, deszkáztunk, ping-pongoztunk, na meg PVC kardot készítettünk, amivel aztán nindzsáskodhatott mindenki. A legmerészebbeknek 10 perc után elrepedt a puha borítás, azt hiszem, ez eléggé érzékelteti az általános örömöt, hogy kardunk lett. 

A kassai és királyhelmeci csapat cserkészei
Borsiban nem tanyázhat úgy az ember, hogy ne nézze meg Rákóczi születésének helyét, így hát mi megnéztük a kiállítást, meghallgattuk az igen magyaros érzetű előadást és megannyi tiltott lyukba bemászva még denevérekre is bukkantunk az udvaron. Megkoszorúztuk Rákóczi Ferenc szobrát, akinek a nevét egyébként a kassai II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat viseli. 
Este a tábortűznél "tévéztünk" a tininindzsákkal, volt híradó, főzős műsor, de még szappanopera is! Meg kell hagyni, második este azért könnyebben ment az alvás. A koránkeléssel azonban másnap sem volt gond. 

Vasárnapra már csak a szentmise, a pakolás és a búcsúzkodás maradt, ám ez a nap sem telt izgalom nélkül. Borsiban egymás mellett áll a római és görög katolikus templom, mi az előbbibe igyekeztünk. Nem kis társaságunk fele azonban már visszafelé jött a templomból, mikor a sor vége még be sem kígyózott az ajtón, a szentmise ugyanis egy órával korábban kezdődött, mint ahogy számoltunk vele. Így aztán átbattyogtunk a szomszéd templomba és Istennek leróva tiszteletünket, meghallgattunk egy görög katolikus liturgiát. 
Ha szeretnél még több képet megnézni a tanyázásról, kattints ide!
A szálláshelyünket adó iskolába visszatérve már csak az utolsó simítások maradtak: pakolás, rendrakás, takarítás. Hétfőn az iskolásoknak biztos nagy volt a meglepetés, hogy senki sem a saját székében ül, de ebből is tanultunk - mielőtt eltolod a padokat, jegyezd meg, hová kell majd őket visszarakni! A zászlólevonással és közös pacsival véget ért ez a tanyázás, a cserkészév azonban robog tovább, ma is egy lépéssel közelebb kerültünk a nyári találkozáshoz cserkésztestvéreinkkel! 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése