Az elmúlt héten
kétszer is volt alkalmunk ellátogatni a
környék egy-egy táborába. Szerdán a határ magyarországi oldalán, Pácinban
vendégeskedtek csapatunk vezetői. Rossz magam nem voltam jelen, testvéreim
elmondása szerint népi játékról, cirkuszoló gyerekekről,
"spekacky"-ról és szalonnás csokoládéról szól ez a történet.
Pénteken pedig régen látott cserkésztestvérünkkel találkozhattunk: legendás tábori szakácsnőnk, "Gita
néni" táborozott együtt Tárkányban a környékbeli és dunaszerdahelyi
gyerekekkel. A jelenlévő cserkészek közül ugyan csak én emlékezhettem még Gita
főztjére, azonban a nap végére mindannyian megszerettük kedves
cserkésztestvérünket és a táborozó gyerekekkel is sikerült megtalálni a közös
hangot.
Zolibácsi elsősegélynyújtó gyorstalpalója |
Miközben saját
csapatunk tábora kétséges, volt szerencsénk mégis gyerekek közt táborozni, ami
jó érzéssel töltött el minket. Bár segíteni hívtak minket, mi
mégis legalább annyira köszönhettük, hogy ott lehettünk és együtt
éltük meg a 8. cserkész törvényt.
"Én nem vagyok gyalogos katona,
A sereg lovasa, nem lövök célpontra,
Én nem vagyok repülős pilóta,
Én Istennek szolgálok! Ó - Igen!"
Aki hallotta ezt a nótát, nem tudja elolvasni rendesen, csak úgy, ha énekli a fejében. Nekem legalábbis egyből dallammal sikerült elolvasni. Ó, igen! :)
VálaszTörlés